Egy biztos: satu volt, satu van és lesz is, hiszen számtalan esetben ezzel az eszközzel kezdődik a munka. Sőt a satu nem sokat változott az elmúlt évszázadokban és az egyszerű működését látva nem is fog, mert erre a forradalmi változtatásra különösebben nincs is szükség.
Nem is gondolnánk, hogy milyen sok baleset történik a satu használata során, ezért a biztonsági szempontokra mindig figyelj satu használatánál!
A satu egyszerű szerszám
Minden műhely és házi sufni elengedhetetlen eszköze a satu, hiszen mindig szükség lehet két másik kézre. Olyan kézre, amely erős és szilárdan tartja meg a munka „tárgyát”.
Ne bonyolítsuk túl, a satu lényegében erre való. Ha fúrni, faragni kell, akkor elengedhetetlen annak a valaminek a szilárd rögzítése, amelyen a munka folyik. Még a fizikaórán sem kellett nagyon odafigyelni, hogy a satu lényegi működését megértse valaki, hiszen ez egy orsós szorító szerszám. Igen… Tudományos megközelítésben a szerszámok széles családjába tartozik.
A satu lényege egy álló és egy orsón mozgatható szorítópofa. A tengelyes, csavaros orsót forgatva a két pofa közti távolság változtatható, a rést szét lehet nyitni és össze lehet csukni. Ezek a pofák közé lehet mindenféle dolgot beszorítani. És akkor jönnek a különböző változatai ennek az egyszerű szerszámnak.
A satu használatát és típusát érthető módon a munkatárgy anyaga és mérete alapvetően határozza meg. A könnyen le- és felszerelhető közismert satu mellett létezik a satupad is, amely nagyobb tárgyak használata során praktikus, hiszen erre felhelyezhető az adott munkadarab és a satu szorítópofái is szélesebbek, nagyobbak.
Speciális satukat használnak a faiparban, az asztalosok és bútorkészítők sok apró mozdulata kötődik a satu használatához. De léteznek speciális műszerészsatuk is, amelyeket például a nagyon finom ékszer és műszer megmunkálások során használnak.
A másik gyakori anyaghasználat a fémmegmunkálás. Itt már gyakran találkozunk komoly vezérlésű automata szerszámgépekkel is, amelyek egyik „eleme”, alkatrésze egy satu.
Meg kell említeni a csősatut is, amely különleges pofákkal rendelkezik és csövek megmunkálására, hajlítására alkalmas. És akkor megérkeztünk a satuk használatának másik fontos területéhez, a hajlításhoz.
A satu használata
Az átlagember azért mégis a legismertebb, szorítóval szinte bárhova felszerelhető univerzális satuval találkozik. Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy valamit vágni, fűrészelni, hajlítani, esetleg reszelni, vagy menetet metszeni támad kedvünk. Ilyenkor nincs mese, rögzíteni kell a munkadarabot.
Akkor elővesszük a satut és felszereljük valahova. A gondok itt kezdődnek, hiszen csak valami peremre tudjuk a satu rögzítőjét felszerelni, többnyire ez egy asztallap vagy munkalap. Figyelnünk kell arra, hogy a satu felszerelése elég stabil legyen, mivel a legtöbb baleset a satu elmozdulásakor, leszakadásakor történik.
A másik rögzítési probléma akkor jelentkezik, ha felsértjük a felületet, amire a satut felszereljük. Ez egy kényes és puhafából készült drága asztal esetén komoly gondot jelenthet.
Többnyire ez az „univerzális” satu kisebb méretű és nem is gondolnánk, hogy milyen nehéz. Ennek egyszerű oka van, mivel öntötvasból készül. Ezen felül a satupofák is külön leszerelhető és edzett vasból készülnek, így a munkatárgy rögzítése azért általában nem jelenthet különösebb gondot.
A másik gyakori balesetforrást az jelenti, amikor a kisméretű és szélességű satuba valami nagyobb tárgyat szeretnénk befogni és ez mozdul el. (Nő az erőkar, kisebb ráhatás is elegendő a kimozduláshoz.)
Mindig kiderül, hogy a megfelelő munkavégzéshez az elszántság és önbizalom nem elegendő, megfelelő szerszámokra is szükségünk van.